influenza

Új influenzavariáns a láthatáron – miért indul ilyen korán a szezon, és mi vár ránk a 2025/26-os télben?

Az idei influenzaszezon a szokásosnál jóval korábban indult, és a szakértők szerint egy új vírustörzs miatt a tél különösen megterhelő lehet. A magyar sajtóban (Index, Portfolio, HVG) is megjelent cikkek egybehangzóan arról számolnak be, hogy az influenza A (H3N2) egy új, úgynevezett K szubkládja (subclade K) okozta már a déli féltekén – különösen Ausztráliában – az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb szezonját, és most az északi féltekén is dominánsá válhat.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az idei szezonális influenzaoltás összetételét még az új mutáció megjelenése előtt határozták meg, így részleges vakcinamismatchről beszélnek a szakértők: a vakcina várhatóan véd, de gyengébben, mint egy „találat” esetén.

Miért kezdődött ilyen korán az influenzaszezon?

Normál években az északi féltekén az influenzacsúcs január–február környékén jelentkezik. Ehhez képest:

  • Nyugat-Európában és a brit szigeteken már novemberben szokatlanul magas influenzaforgalmat jeleznek.
  • A magyar sajtó szerint a háziorvosoknál az influenzaszerű megbetegedések száma az átlagosnál korábban kezdett emelkedni, és a járvány első jelei már november végére megjelentek itthon is.

Az okok között kiemelt szerepe van az új H3N2 K szubkládnak, amely gyorsabban terjed, és több súlyos esetet okozhat, mint az elmúlt években domináló törzsek.

Mi az a H3N2 K szubklád – az új influenzavírus-variáns?

Az influenza A (H3N2) „alapok”

Az influenza A vírusnak több altípusa ismert (például H1N1, H3N2). Az altípust a felszíni fehérjék, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) típusa határozza meg. A mostani hullámban egy H3N2 altípus különleges, erősen mutálódott ága, a K szubklád került előtérbe.

Mi az a „szubklád”?

A „szubklád” (subclade) egy altípuson belüli leszármazási ág:

  • genetikai értelemben olyan víruscsoport, amely több, azonos irányú mutációt hordoz,
  • ezek a mutációk főként a hemagglutinin fehérjén jelentek meg, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy az immunrendszer felismeri a vírust.

Az európai járványügyi szervezetek friss értékelése szerint a K szubklád szokatlanul sok aminosav-cserét hordoz a hemagglutinin génben a WHO által ajánlott vakcinatörzshöz képest, ami magyarázza a várhatóan gyengébb vakcinahatékonyságot.

Miben különbözik a korábbi törzsektől?

A rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján:

  • Gyorsabban terjed, különösen zárt közösségekben (iskolák, munkahelyek, idősotthonok).
  • Súlyosabb tünetekkel járhat, főleg idősekben és krónikus betegekben.
  • A meglévő védettség (korábbi fertőzések, régi oltások) kevésbé hatékony ellene – ez az úgynevezett „antigén-sodródás” (antigenic drift) következménye.
  • Az előzetes becslések szerint az idős korosztályban az aktuális vakcina csak 30–40% körüli védelmet adhat a súlyos esetekkel szemben, míg gyerekeknél a hatékonyság elérheti a 70–75%-ot is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az elmúlt szezon tanulságai

A 2025 eleji légúti figyelőszolgálati és járványügyi adatok már akkor jelezték, hogy az influenza ismét komoly terhelést ró a magyar egészségügyre:

  • A 2025. 2. naptári héten több mint 220 ezer ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük mintegy 43 ezer influenzaszerű panaszokkal.
  • A 6–7. héten 80–90 ezer körül alakult az influenzaszerű megbetegedések becsült száma, 100 ezer lakosra vetítve 850–900 beteggel; ezzel az influenza több EU-országban is megelőzte a COVID-19-et és az RSV-t a pozitivitási arányban.

Ez azt mutatja, hogy már egy „átlag feletti” szezon is képes komolyan megterhelni a háziorvosi rendszert és a kórházakat, különösen, ha egyszerre több légúti kórokozó (influenza, RSV, koronavírus) kering.

Az idei szezon sajátossága: korai indulás, új variáns

A mostani (2025/26-os) szezonra vonatkozó magyar sajtóhírek alapján:

  • A szokásosnál korábban jelentek meg influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek.
  • A cikkek szerint hazánkban is azonosították az új H3N2 K szubklád megjelenését, illetve annak első jeleit.
  • A szakértők nem „világvégére” készülnek, de intenzívebb, hosszabb és gyorsabban felfutó szezonra számítanak.

Miért okozhat az új variáns „brutális” járványt?

1. Kevés meglévő immunitás

Mivel a K szubklád viszonylag új és sok mutációt hordoz a korábbi H3N2-vonalakhoz képest, a lakosság jelentős részének nincs kifejezett, célzott immunvédelme ellene – sem korábbi fertőzésekből, sem oltásokból.

2. Gyorsabb terjedés

Ausztráliában a K variáns minden korábbinál súlyosabb influenzaszezont okozott, nagyon gyors felfutással.
Ez intő jel az északi féltekének: ha a vírus hasonlóan viselkedik nálunk is, már néhány hét alatt országos járványhullám alakulhat ki.

3. Vakcinamismatch – nem 0, de gyengébb védelem

A szezonális influenzaoltás törzsválasztását körülbelül 9 hónappal a szezon kezdete előtt végzik el, a nemzetközi megfigyelőrendszerek adatai alapján.
Ennyi idő alatt azonban a vírus „elmozdulhat” – éppen ez történt a H3N2 esetében:

  • a jelenlegi vakcina nem tökéletesen illeszkedik a K szubkládhoz;
  • ennek ellenére a súlyos, kórházi ellátást igénylő esetek megelőzésében továbbra is jelentős a védőhatása, különösen gyerekeknél és időseknél.

4. Társadalmi tényezők

A járvány súlyosságát nem csak a vírus, hanem a viselkedésünk is befolyásolja:

  • a maszkviselés szinte teljesen eltűnt a tömegközlekedésen és zárt tereken,
  • az oltási hajlandóság több országban – köztük Magyarországon is – csökkenő tendenciát mutat,
  • ünnepek, vásárok, zárt rendezvények növelik a kontaktusszámot.

Ez mind kedvez a vírus gyors terjedésének.


Kell-e pánikolni? – Reális kockázat, nem világvége

A szakértők hangsúlyozzák: nem apokaliptikus forgatókönyvre kell készülni, de felelőtlen lenne félvállról venni a helyzetet.

A várható kép:

  • nagyon sok enyhébb és közepes lefolyású eset,
  • több súlyos szövődmény az idősek, krónikus betegek, várandósok és kisgyermekek körében,
  • a kórházakra és sürgősségi osztályokra átlag feletti terhelés hárulhat, különösen, ha a COVID és az RSV is jelen van.

A cél tehát nem a pánik, hanem a tudatos felkészülés.

Mit tehetünk egyénileg? – Gyakorlati védekezési stratégiák

1. Influenza elleni védőoltás

Még a vakcinamismatch ellenére is az oltás a legfontosabb védelmi eszköz a súlyos lefolyás és a kórházi kezelés elkerülésében.

Kiknek különösen ajánlott a vakcina?

  • 60 év felettiek
  • krónikus szív-, tüdő-, vese-, máj- vagy anyagcsere-betegségben (pl. cukorbetegség) szenvedők
  • legyengült immunrendszerű betegek
  • várandós nők
  • 6 hónaposnál idősebb csecsemők és kisgyermekek
  • egészségügyi dolgozók, szociális intézmények dolgozói, pedagógusok

Még ha a fertőzést nem is mindig akadályozza meg, nagymértékben csökkenti a súlyos tüdőgyulladás, kórházi kezelés és halálozás kockázatát.

2. Higiénés szabályok – a „klasszikus” alapok

  • Gyakori, alapos kézmosás szappannal, vagy kézfertőtlenítő használata.
  • Köhögés, tüsszentés esetén papírzsebkendő vagy könyökhajlat használata, a használt zsebkendő azonnali kidobása.
  • Arc érintésének kerülése (szem, száj, orr), különösen tömegben, közlekedés után.
  • Rendszeres szellőztetés otthon és munkahelyen.

3. Maszk és távolságtartás okosan

Zsúfolt, zárt terekben, főleg csúcsidőben, továbbra is indokolt lehet a jó minőségű (KN95, N95) maszk viselése – különösen, ha:

  • valaki krónikus beteg vagy idősebb,
  • várandós,
  • olyan személlyel él egy háztartásban, aki magas kockázatú csoportba tartozik.

Nem szükséges „állandó maszkviselés”, de tudatos, helyzetfüggő használat sok súlyos megbetegedést megelőzhet.

4. Mikor forduljunk orvoshoz?

Influenzaszerű tünetek esetén (magas láz, hidegrázás, erős izomfájdalom, fejfájás, száraz köhögés):

  • Háziorvoshoz érdemes fordulni, ha:
    • 2–3 napnál tovább tart a magas láz,
    • meglévő krónikus betegség súlyosbodik (nehézlégzés, mellkasi fájdalom, vérnyomás-ingadozás),
    • kisgyermek vagy idős beteg állapota hirtelen romlik.
  • Azonnali sürgősségi ellátás indokolt, ha:
    • fulladás, nehézlégzés, mellkasi szorítás jelentkezik,
    • zavartság, tartós eszméletzavar lép fel,
    • kisgyermek nem iszik, aluszékony, vagy kékes ajkak, körmök láthatók.

(A fenti felsorolás általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.)

Hatás az egészségügyi rendszerre: influenza + COVID + RSV

A nemzetközi jelentések szerint több országban egyszerre emelkedik az influenza, a COVID és az RSV esetszáma.

Ez azt jelenti, hogy:

  • a sürgősségi osztályok zsúfoltabbak lehetnek,
  • a kórházi ágyak kihasználtsága magas szinten maradhat,
  • bizonyos területeken halaszthatják a nem sürgős beavatkozásokat, ha a légúti fertőzések hulláma túl nagy terhelést okoz.

Minél több ember veszi igénybe az oltást, és tart be alapvető járványügyi szabályokat, annál inkább „laposítható” a járványgörbe, vagyis elkerülhető, hogy rövid idő alatt óriási csúcs alakuljon ki.

Mit tehetnek az iskolák és munkahelyek?

Iskolákban:

  • lázas, köhögő gyerek ne menjen közösségbe,
  • rendszeres szellőztetés, lehetőleg minden szünetben,
  • kézfertőtlenítő kihelyezése, közös eszközök (kilincsek, padok) gyakori tisztítása,
  • járványcsúcs idején – különösen sok hiányzásnál – akár átmeneti digitális napok, tanítási rend módosítása is szóba jöhet.

Munkahelyeken:

  • beteg kollégák otthoni munkavégzésének támogatása (ahol lehetséges),
  • meetingek rövidítése, hibrid/online formák preferálása,
  • irodák rendszeres szellőztetése, fertőtlenítése,
  • egyértelmű, támogató üzenet: nem „hősies” betegen bejárni, hanem felelőtlen.

Hogyan készüljünk az influenzaszezonra?

  1. Szokatlanul korán indult az influenzaszezon, és egy új H3N2 K szubklád áll a háttérben, amely gyorsabban terjed és potenciálisan súlyosabb, mint az elmúlt években domináló törzsek.
  2. A szezonális vakcina nem teljesen illeszkedik az új variánshoz, de továbbra is jelentős védelmet ad a súlyos lefolyás, kórházi kezelés ellen, különösen gyerekeknél és időseknél.
  3. Magyarországon már az előző szezonban is rekordközeli számok terhelték a rendszert; ha most egy korai, intenzív hullám érkezik, a megelőző lépések – oltás, higiénia, maszk tudatos használata – kulcsfontosságúak lesznek.

A legjobb stratégia nem a félelem, hanem a felkészültség: informált döntés az oltásról, felelős viselkedés betegen, és néhány, már jól ismert járványügyi szabály következetes betartása. Így az új influenzavariáns által várhatóan nehezebb tél is átvészelhető anélkül, hogy „brutális járvány” bénítaná meg a mindennapokat.

Gazdaság24
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.