Az ESG jelentése Environmental, Social, Governance (Környezeti, Társadalmi, Vállalatirányítási), egy keretrendszer, amely a vállalatok fenntarthatóságát és etikai működését méri a három pillér mentén: környezeti hatások (pl. kibocsátás, hulladékkezelés), társadalmi felelősségvállalás (pl. munkavállalói viszonyok, közösségi szerepvállalás) és a vállalatirányítás minősége (pl. átláthatóság, vezetői döntések). Célja, hogy a befektetők és a cégek is átlássák a pénzügyi teljesítményen túli nem-pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket, hosszú távú értékteremtést ösztönözve.
Az ESG három pillére
- Environmental (Környezeti):
- Üvegházhatású gázok kibocsátása, energiahatékonyság, erőforrás-gazdálkodás, hulladék- és szennyezéskezelés, az erdőirtás elkerülése.
- Social (Társadalmi):
- Munkavállalói kapcsolatok, sokszínűség, esélyegyenlőség, a közösségekkel való kapcsolat, termékfelelősség, adatvédelem.
- Governance (Vállalatirányítási):
- Vezetőség összetétele, a vezetők javadalmazása, részvényesi jogok, átláthatóság, korrupció elleni intézkedések.
Fontos: az ESG nem puszta „zöld PR”. Akkor értékes, ha mérőszámokkal, folyamatokkal és bizonyítható adatokkal mutatja meg, hogyan kezeli a cég a fenntarthatósági kockázatokat és hatásokat (sokszor azért, mert ezt a piac, a bankok, a partnerek vagy a szabályozás elvárja).
Miért fontos az ESG?
- Befektetőknek: Segít felmérni a hosszú távú kockázatokat és a fenntartható növekedési potenciált, egyre több befektető figyelembe veszi ezt a szempontot.
- Vállalatoknak: Kötelezővé válhat a szabályozások miatt (pl. EU Taxonómia, CSRD), javítja a márka imázsát, vonzza a tehetségeket, és csökkenti a működési kockázatokat.
- Társadalomnak: Átláthatóbb, felelősségteljesebb gazdálkodást ösztönöz, elősegítve a fenntartható fejlődést.
Mit vizsgál az ESG tanúsító?
Magyarországon az ESG törvény szerinti ESG tanúsító (auditáló) alapvetően azt nézi meg, hogy az ESG beszámolóban szereplő állítások és számok alátámaszthatók-e, és a mögöttük lévő folyamatok megfelelően működnek-e.
A gyakorlatban jellemzően ezeket vizsgálja:
- Tervezés, kockázatalapú megközelítés: tanúsítási tervet és ütemezést készít, ami a szervezet méretéhez, kockázataihoz, ellátási láncához, információs szintjéhez és az adatok tárolási/kezelési helyéhez igazodik, és a „korlátozott bizonyosság” szinthez szükséges vizsgálati mélységet célozza.
- Bizonyítékok és nyomon követhetőség: csak akkor adhat pozitív következtetést, ha minden lényeges ponton elegendő, megbízható, releváns bizonyíték áll rendelkezésre (dokumentumok, analitikák, interjúk, helyszíni szemlék).
- Dokumentumok bekérése és teljesség: a cégnek „teljeskörűen és dokumentált módon” kell adatot adnia; tipikusan engedélyek, ESG stratégiák, ESG adatkezelési leírások is ide tartoznak.
- Módszertan helyessége és ismételhetősége: beazonosítja, milyen módszertani keretrendszerre hivatkozol, és ellenőrzi, hogy azt helyesen alkalmaztátok-e, és a módszertan dokumentált, ismételhető-e.
- Adathiány és valótlanságok kezelése: ha adathiány van, ránéz a megelőző kontrollokra és a pótlás megalapozottságára; a feltárt valótlanságokról nyilvántartást vezet, és lényeges/szándékosan megtévesztő adatközlésnél az SZTFH felé is jelzési kötelezettség is felmerülhet.
Mit vár el a hatóság?
Az ESG törvényben „Hatóságként” szereplő szerv az SZTFH-hoz kapcsolódó hatósági ESG működés. A vállalattól tipikusan ezt várják el:
- Éves ESG beszámoló, amit a cég ügyvezetése jóváhagy, és ESG tanúsítóval auditáltatni kell.
- Beküldés 6 hónapon belül az üzleti év végétől számítva a Hatóság részére, és nyilvános közzététel a honlapon.
- Forma és hitelesítés: magyar nyelven, elektronikus formában, a Hatóság elnöke által meghatározott formai/tartalmi követelmények szerint; hitelesítés legalább fokozott biztonságú e-aláírással vagy bélyegzővel és időbélyeggel.
- Szankciók: ha az adatszolgáltatás elmarad vagy a beszámoló nem felel meg, közigazgatási bírság is lehet.
- Ki a tanúsító, ki akkreditál?: az SZTFH tájékoztatása szerint az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság feladata (nem az SZTFH-é).
Kötelezetti kör példa (hogy lásd a logikát): az SZTFH GYIK szerint 2025-ben a 2024-es évről azok a hazai nagyvállalatok készítenek ESG beszámolót, amelyek közérdeklődésre számot tartóak, és a küszöbökből kettőt meghaladnak (10 mrd mérlegfőösszeg, 20 mrd árbevétel, 500 fő).
Mire van szükség a zökkenőmentes tanúsítási folyamathoz?
A legtöbb „elakadás” nem a tartalmon, hanem az adatgazdákon, a bizonyítékokon és a módszertan dokumentáltságán szokott múlni. Ha ezt rendbe teszed, a tanúsítás gördülékeny.
Gyakorlati checklist (minél kevesebb körrel):
- Legyen egyértelmű a hatókör (mely cégek/telephelyek/ellátási lánc-részek, mely időszak, mely keretrendszerek).
- Nevesíts adatgazdákat témánként (E, S, G), és legyen felelős a konszolidációért.
- Építs audit trailt: minden KPI-hoz legyen meg, honnan jön az adat, ki hagyta jóvá, milyen számítási logika van mögötte.
- Dokumentáld a módszertant úgy, hogy ismételhető legyen (definíciók, határok, becslések, kontrollok).
- Készülj az adathiányokra: előre legyen szabály, hogyan pótoltok, és milyen kontrollok előzik meg.
- Legyen rendben a beszámoló-jóváhagyás és benyújtás menetrendje (6 hónapos határidő + e-aláírás + közzététel).
- Csináljatok egy gyors felkészültségi / gap kört még a tanúsító előtt, hogy a „helyesbítés” ne a végén, időnyomás alatt történjen. (A rendelet logikája szerint is a határidő szoríthatja a korrekciók mozgásterét.)
Fontos tudni, hogy a CSRD/ESRS (EU-s fenntarthatósági jelentés) miatti tanúsításnál pluszban kritikus a kettős lényegesség (double materiality) és annak transzparens bemutatása, és a jelentéshez kapcsolódó korlátozott bizonyosságú audit/assurance logika.