Az elmúlt napokban több autós is kellemetlen, sőt veszélyes helyzetbe került az M7-es autópálya közelében, Balatonkeresztúr térségében található egyik Shell-töltőállomásnál: beszámolók szerint 95-ös benzin tankolása után a járművek röviddel később leálltak, majd a szervizvizsgálat azt jelezte, hogy a tankban nagyrészt víz volt. A történet azért különösen érzékeny, mert autópályás környezetben egy váratlan műszaki hiba nemcsak bosszantó és költséges, hanem közlekedésbiztonsági kockázatot is jelenthet.
A szolgáltató közlése alapján a problémát észlelték, az FS95 (a 95-ös benzin) értékesítését az érintett töltőállomáson haladéktalanul lezárták, és megindították az eset kivizsgálását. A beérkező panaszokat egyéni alapon kezelik, és a vizsgálat lezárását követően – annak eredményétől függően – kompenzációt ígértek az érintett, panaszos vásárlóknak. A kúton átmenetileg prémium üzemanyag értékesítése zajlik kedvezményes áron.
Hogyan derül ki, hogy „valami nincs rendben” tankolás után?
A víz üzemanyagba kerülése alattomos jelenség: a benzin és a víz nem keveredik úgy, mint két hasonló folyadék, hanem a víz – nagyobb sűrűsége miatt – jellemzően a tartály aljára ül. Emiatt előfordulhat, hogy a tankolás után a motor még elindul, sőt pár percig rendben is működik, majd ahogy a rendszer „felszívja” a tank alján összegyűlt vizet, hirtelen romlik a járáskultúra, rángatás, erőtlenség jelentkezik, végül lefullad a motor.
Benzines autóknál a tipikus tünetek közé tartozik a nehéz indítás, egyenetlen alapjárat, kihagyó gyújtásérzet, teljesítményvesztés és a váratlan leállás. Közvetlen befecskendezéses (GDI) rendszereknél és modern, nagy nyomású üzemanyag-ellátásnál a kockázat magasabb lehet, mert az injektorok és a nagynyomású komponensek érzékenyebbek a szennyeződésre és a korrózióra.
A félretankolás (például benzin helyett dízel) sokak első gondolata szokott lenni, mert hasonlóan gyors hibajelenséget okozhat. A mostani esetben azonban több beszámoló is arról szól, hogy nem üzemanyag-felcserélés történt, hanem a tank tartalma „vizes” volt, amit szervizben állapítottak meg.
Mitől kerülhet víz egy benzinkút üzemanyagába?
Egy töltőállomás üzemanyaga jellemzően föld alatti tartályokban van tárolva, ahonnan szivattyú és csőrendszer juttatja a kútoszlophoz. A víz több úton is bekerülhet ebbe a rendszerbe, és a valódi okot csak helyszíni vizsgálat, mintavétel és laboreredmények alapján lehet felelősen megnevezni, de a leggyakoribb forgatókönyvek a következők.
Az egyik tipikus ok a csapadék vagy talajvíz beszivárgása. Ha a tartály aknafedelének tömítése, a tartálynyílások zárása, a szellőzőrendszer vagy a csatlakozások valamelyike sérül, a víz idővel bejuthat. Autópálya melletti, nagy forgalmú kutaknál a terhelés is nagyobb, a berendezések igénybevétele intenzívebb, ezért a karbantartás és az ellenőrzési fegyelem szerepe különösen fontos.
Előfordulhat kondenzvíz-képződés is: a tartályban lévő levegő páratartalma a hőmérséklet-változásokkal kicsapódhat, és hosszabb idő alatt kis mennyiségű víz gyűlhet össze. Ez önmagában általában nem okoz tömeges lerobbanást, de ha más tényezővel együtt jelentkezik, hozzájárulhat a problémához.
Szintén kockázatot jelenthet egy rendellenes szállítási vagy átfejtési helyzet. Tankautós feltöltéskor a rendszer átmenetileg felkavarodhat, és ha a tartály alján már volt víz, könnyebben „megindulhat” a kútoszlop felé. Emiatt autós körökben régóta ismert óvatosság, hogy ha épp tartályt töltenek a kúton, sokan inkább később tankolnak.
A modern kutaknál természetesen vannak ellenőrzési pontok és eljárások – szintmérés, vízjelenlét-ellenőrzés, minőségbiztosítási protokollok –, de a gyakorlatban egy hiba akkor válik látványossá, amikor már az autós oldalon is érzékelhető következménye van. Ilyenkor a legfontosabb a gyors lezárás, a mintavétel és az érintettek kezelése – ez történt a szolgáltató tájékoztatása szerint most is az FS95 értékesítés leállításával.
Mi történik ilyenkor az autóval, és mi a tipikus szervizmegoldás?
Ha víz jut a rendszerbe, a javítás mértéke attól függ, mennyit szívott fel az autó és mennyi ideig üzemelt így. Enyhébb esetben elegendő lehet a szennyezett üzemanyag lefejtése, a rendszer átöblítése, az üzemanyagszűrő cseréje és friss üzemanyag betöltése. Súlyosabb esetben a víz korróziót indíthat el, károsíthatja a szivattyút, az injektorokat, és hosszan elhúzódó hibákat okozhat, különösen, ha az autót tovább használják a tünetek megjelenése után.
Autópályás leállásnál azonban nem a „spórolós megoldás” a cél: első a biztonság, második a károk minimalizálása. Minél hamarabb áll meg az autó és minél kevesebbet jár a motor a hibás üzemanyaggal, annál nagyobb az esély, hogy a javítás egyszerűbb marad.
Mit tegyél azonnal, ha gyanús tankolás után az autó furcsán viselkedik?
- Állj félre biztonságosan, kapcsold be a vészvillogót, és autópályán a szabályok szerint járj el (láthatósági mellény, elakadásjelző, szükség esetén segítséghívás).
- Ne erőltesd a továbbhaladást és ne próbáld „kijáratni” a hibát: ezzel jellemzően csak több víz jut a rendszerbe.
- Őrizd meg a blokkot, jegyezd fel a tankolás időpontját, a kút azonosítható adatait, és ha lehet, dokumentáld a hibajelenséget (fotó, videó, hibakód).
- Vontatással vagy assistance-szal juttasd el az autót szervizbe, és kérj írásos állapotfelmérést arról, mit találtak (különösen az üzemanyag állapotáról).
- Jelentsd be az esetet a töltőállomás üzemeltetőjének ügyfélszolgálatán, és tarts meg minden kapcsolódó bizonylatot (szervizszámla, diagnosztikai lap, alkatrészlista).
A kártérítési vagy kompenzációs ügyeknél a bizonyíthatóság a kulcs: minél pontosabban összeáll a tankolás–hiba–szervizmegállapítás lánc, annál tisztább helyzetben indul a panaszkezelés. Ha van rá mód, a szervizek olykor mintát is tudnak venni az üzemanyagból; ez később vitás helyzetben különösen hasznos lehet.
Miért kap nagy figyelmet egy ilyen ügy?
Az üzemanyag minősége bizalmi termék: az autós nem tud „belekóstolni”, és a probléma gyakran csak kilométerekkel később jelentkezik. Autópályán pedig a kockázat rögtön kettős: egyszerre jelenik meg a potenciálisan drága műszaki kár és a forgalmi veszélyhelyzet. Ezért is fontos, hogy egy hasonló esetnél a szolgáltató gyorsan elkülönítse az érintett terméket, átláthatóan kivizsgálja a körülményeket, és rendezze az érintett ügyfelek helyzetét.
A mostani történet tanulsága nem az, hogy nem szabad tankolni, hanem az, hogy ritka, de valós kockázatok léteznek, és ilyenkor a gyors reagálás – lezárás, kivizsgálás, panaszkezelés – ugyanúgy számít, mint az autós oldalon a higgadt, dokumentált kárenyhítés.
Egy autópályás tankolás aranyszabálya: bizonyíts, óvd a motort, óvd magad
Ha tankolás után röviddel jelentkezik a hiba, kezeld úgy, mint egy potenciális üzemanyag-problémát: ne erőltesd a járművet, tedd biztonságossá a helyzetet, és gondolkodj „papíron is”. A blokk, a szervizmegállapítás és a bejelentés együtt adja azt a stabil alapot, ami mellett a kivizsgálás és a kompenzáció nem találgatás, hanem rendezhető ügy lesz.