November 28-án, egy több mint háromórás élő online műsorban mutatta be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, kik lesznek a párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjei a 2026-os választáson. Ezzel lezárult az a kétfordulós, országos előválasztási folyamat, amelynek során a párt – saját megfogalmazása szerint – „történelmi jelöltállítást” vitt végig.
A jelenlegi állás szerint 104 egyéni választókerületben már név szerint ismert a tiszás jelölt, Budapest 3-as körzetében maga Magyar Péter indul, két további körzetben pedig – Borsod-Abaúj-Zemplén 7-ben és Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-ben – családi és egészségügyi okok miatt későbbre tolták a kiválasztást. Független portálok interaktív térképeken mutatják meg, ki lesz a Tisza embere az egyes körzetekben, és várhatóan ki lehet az illető fideszes ellenfele.
Hogyan zajlott a Tisza Párt előválasztása?
A Tisza – teljes nevén Tisztelet és Szabadság Párt – már a megalakuláskor azt ígérte, hogy az egyéni jelöltjeit nyílt, többfordulós előválasztáson fogja kiválasztani, a helyi „Tisza Szigetek” közösségeire támaszkodva. A folyamat a következő fő lépésekből állt:
- Jelöltjelöltek bemutatása – november 17-én minden egyéni választókerületben három-három jelöltaspiránst mutattak be, összesen 309 főt. Ezeket a neveket a pártvezetés válogatta ki a jelentkezők közül.
- Első forduló – Tisza Szigetek szavazása – az első körben a Tisza Szigetek tagjai döntöttek arról, hogy a három jelöltaspiráns közül ki az a kettő, aki továbbjusson a második fordulóba. A szavazás preferenciális volt: a szavazó mindhárom jelöltet sorba rendezte, és 3–2–1 pontot oszthatott szét.
- Második forduló – nyílt online szavazás – a döntőben már minden, az adott körzetben élő, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szavazhatott a két továbbjutó közül. A voksolás online zajlott, több mint 300 ezren vettek részt benne, és nem volt olyan körzet, ahol ezer alatti szavazatszám született volna. Volt olyan választókerület, ahol néhány szavazat döntött, máshol több mint hétezren voksoltak.
- Elnökségi jóváhagyás, vétójog nélkül alkalmazva – a győzteseket még a párt elnökségének is jóvá kellett hagynia, elvben vétójoggal. Magyar Péter elmondta: sehol nem éltek ezzel a lehetőséggel, vagyis mindenhol az előválasztás nyertese lett a párt hivatalos jelöltje.
Két körzetben – Borsod 7-ben és Szabolcs 1-ben – utolsó pillanatos visszalépések miatt maga az előválasztás sem indult el, itt későbbi döntést ígért az elnökség.
A folyamat időzítése és bonyolultsága részben azzal függött össze, hogy a Tisza vezetése – saját állításai szerint – meg akarta védeni a jelölteket a kormányzati propagandától, miközben a kritikusok hónapokig azzal támadták a pártot, hogy nincsen elég emberük 106 körzetre. Az, hogy végül 309 jelöltaspiránst állítottak, majd 104 végleges jelöltig jutottak el, erre is választ próbált adni.
Milyen a Tisza-jelöltek társadalmi háttere?
A jelöltek bemutatása után Magyar Péter részletes statisztikát is közölt arról, milyen szakmákból érkeztek az indulók. Az adatok alapján a jelöltlista összetétele erősen civil jellegű: 17-en az egészségügyben dolgoznak (köztük háziorvosok, kórházi szakorvosok, egészségügyi dolgozók), 15 jelölt vállalkozó, 14 közgazdász, 14 jogász, 10 pedagógus és 6 mérnök.
A jelöltek átlagéletkora 47 év, egyharmaduk nő, és összesen 202 gyermeket nevelnek. A névsorban egyaránt találni polgármestereket, tanárokat, orvosokat, rendőri vezetőket, vállalati szakembereket és helyi civil szervezőkörök ismert arcait.
A megyei bontású bemutatások alapján több jelölt erős helyi beágyazottsággal rendelkezik: például a Fejér megyei bicskei körzetben – amelyhez Felcsút és Hatvanpuszta is tartozik – Bögi Viktória martonvásári ügyvéd indul a fideszes Tessely Zoltán ellen, míg a mosonmagyaróvári körzetben egy háziorvos, Porpáczy Krisztina lesz Nagy István agrárminiszter kihívója. Több helyen regnáló polgármesterek, intézményvezetők vagy ismert helyi vállalkozók kaptak lehetőséget, például Hajdúböszörményben a város polgármestere, Göröghné Bocskai Éva lett a jelölt.
Ismertebb arcok és szimbolikus körzetek
A lista nemcsak helyi szereplőkből áll: több országosan ismert név is képviselőjelöltté vált.
- Magyar Péter – Budapest 3. OEVK: a párt alapítója és elnöke a főváros 3-as számú egyéni körzetében indul, amely a Tisza kampányának egyik központi színtere lesz.
- Ruszin-Szendi Romulusz – Hajdú-Bihar 5.: a Honvédség korábbi vezérkari főnöke, aki a második fordulóban nagy fölénnyel győzött.
- Nagy Ervin – Fejér 4.: a színész Dunaújvárosban indul, és a kampányban is aktív szerepet vállal.
- Rost Andrea – Jász-Nagykun-Szolnok 1.: a világhírű operaénekesnő magabiztosan nyerte a saját körzetét.
- Bódis Kriszta – Budapest 2. OEVK: írónő, filmrendező és civil aktivista, aki a belvárosban indul.
- Tarr Zoltán – Budapest 16. OEVK: református lelkész, a Tisza alelnöke, aki szintén előválasztási győztesként került a listára.
Ezek az indulók egyszerre jelentenek kirakatfigurákat és a párt ismertségének motorjait, hiszen az ő körzeteikben dőlhet el, hogy a Tisza támogatottsága mennyire fordítható valódi választási eredménnyé.
Kik ellen indulnak? A Fidesz kihívói térképen
Több helyen olyan Fidesz–KDNP-s jelöltekkel szemben indulnak a tiszás jelöltek, akik évek vagy évtizedek óta birtokolják a körzetet. Példák:
- Bicske, Fejér 3. – ide tartozik Felcsút és Hatvanpuszta, a Fidesz egyik szimbolikus bázisa; itt Bögi Viktória ügyvéd lesz Tessely Zoltán kihívója.
- Tapolca–Ajka, Veszprém 3. – az ajkai kórház főorvosa, Balatincz Péter indul Navracsics Tibor miniszter ellen.
- Siófok, Somogy 4. – a turizmusban dolgozó Csatári Ernő 80 százalékos eredménnyel nyert az előválasztáson, és a Fidesz jelenlegi képviselőjének erős bástyáját próbálja majd áttörni.
- Zalaegerszeg, Zala 1. – itt a gyógyszerész Nagy Márta lesz a Tisza jelöltje, miközben a Fidesz is jelöltcserére készül.
Budapesten és a nagyvárosokban inkább ismert szakemberek, civil szereplők indulnak, míg a kisebb városokban és falvakban polgármesterek, helyi vállalkozók vagy régóta ott élő szakemberek kaptak szerepet. A térképes anyagok azt is mutatják, hogy az egyes körzetekben a 2024-es EP-választáson milyen arányban szavaztak a Tiszára és a Fideszre – minél sötétebb volt a körzet, annál erősebb tiszás előny mutatkozott.
Mit jelent mindez a 2026-os választás szempontjából?
A 199 országgyűlési mandátumból 106-ot az egyéni választókerületek győztesei visznek el, a maradék 93 listás hely sorsát pedig részben az befolyásolja, mekkora különbséggel nyernek vagy veszítenek az egyéni jelöltek. A győzteskompenzáció rendszere miatt nem mindegy, hogy egy jelölt nagy vagy szűk előnnyel végez az élen – ez az elmúlt évtizedben jelentősen hozzájárult a Fidesz kétharmados többségeihez.
A kormányváltáshoz legalább 54 egyéni körzetben kellene nyernie a Tisza Pártnak, ami magasra teszi a lécet, hiszen a Fidesz 2014-ben 96, 2018-ban 91, 2022-ben pedig 87 körzetet vitt el. A mostani jelöltlista tehát nemcsak belső pártesemény, hanem annak a kérdésnek a próbája is, hogy egy új politikai szereplő mennyire tudja országos támogatottságát konkrét választókerületi szavazatokra váltani.
A Tisza vezetése ezt a jelöltállítást az „eddigi legnagyobb és legtisztább jelöltállítási folyamatként” jellemezte, amelynek célja a „valódi rendszerváltás nyitánya”. Ugyanakkor a jogi értelemben vett kampányidőszak csak 2026 elején indul, addig a jelölteknek a helyi hálózatépítés, a bemutatkozó fórumok és a támogatói aláírások összegyűjtése jelenti az elsődleges feladatot.
A két hiányzó körzet és a következő hónapok kérdései
A jelöltállítás jelenlegi állapotában két választókerületben még nincs végleges tiszás név: Borsod-Abaúj-Zemplén 7-ben és Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-ben személyes és egészségügyi okokból maradt el az előválasztás, itt az elnökség dönt majd a továbblépésről. Emellett nyitott kérdés, hogyan viszonyulnak majd a Tisza jelöltjei a többi ellenzéki párt indulóihoz – lesznek-e együttműködések, koordináció, visszalépések –, hiszen az egyéni körzetekben a szavazatok szétaprózódása könnyen a Fidesz malmára hajthatja a vizet.
Ami biztos: a Tisza Párt az előválasztási folyamattal azt demonstrálta, hogy gyakorlatilag az egész országban képes volt civil jelöltaspiránsokat toborozni, majd több százezer szavazó bevonásával dönteni arról, kik álljanak ki a 2026-os egyéni csatákban. Hogy ez a jelöltlista a választók szemében is elég erősnek bizonyul-e, az már a következő hónapok kampányán és a jövő évi szavazáson derül majd ki.