November 15-én hajnalban vakítóan fényes tűzgömb szelte át Ausztria és Magyarország egét. A jelenség Győrtől északnyugatra robbanással ért véget a magas légkörben, és a számítások szerint az égitest darabjai elérhették a talajt is. Ha akár csak egyetlen meteorit-töredék előkerül, az az első friss, szemtanús magyar meteorithullás lehet a Mike nevű, 1944-es somogyi esemény óta – vagyis nagyjából 80–81 év után.
A győri meteorit ügye ezért nemcsak helyi érdekesség: a hazai és nemzetközi csillagász közösség számára is világszenzáció lenne, ha sikerülne megtalálni a kőzetdarabokat. A Magyar Meteoritikai Társaság vezetésével napok óta zajlik a terepi kutatás a várostól északra fekvő mezőgazdasági területeken, a gazdák engedélyével és közreműködésével.
Mi történt november 15-én Győr felett?
A szakmai összefoglalók szerint 2025. november 15-én hajnalban egy rendkívül fényes tűzgömb jelent meg Nyugat-Magyarország felett. Az Európai Tűzgömb Hálózat és a Magyar Tűzgömbkamera Hálózat több kamerája is rögzítette a jelenséget, bár az ország nagy részén felhős volt az ég, így hazai felvételek csak korlátozottan készültek.
A Cseh Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének számításai alapján egy körülbelül 17 kilogrammos meteoroid lépett be a Föld légkörébe. A test mintegy 20 km/s sebességgel – nagyjából 72 ezer km/órával – száguldott, miközben 103 kilométer hosszú fényes pályán haladt végig.
A tűzgömb végül Győrtől északnyugatra, mintegy 23,8–25 kilométeres magasságban „aludt ki”, vagyis ott robbant fel és esett szét több darabra. A modellek szerint a légkörben ugyan jelentősen feldarabolódott és tömeget veszített, de több kődarab is elérhette a talajt, köztük akár egy legfeljebb félkilós főtömeg is.
A jelenséget kísérő fényesség és robbanás nem járt károkozással, hiszen a robbanás nagy magasságban történt, és a 17 kilogrammos eredeti tömeg lényegesen kisebb volt, mint például a 2013-as cseljabinszki esemény során, ahol egy 10 ezer tonnás test okozott súlyos károkat és sérüléseket.
Meteor, meteoroid, meteorit – mit is keresnek pontosan?
A hírekben gyakran keveredik a „meteor”, a „meteoroid” és a „meteorit” kifejezés, pedig nagyon fontos, hogy mit is keresnek most Győr mellett a szakemberek.
- Meteoroid: az égitest a világűrben – egy kő- vagy fémdarab, mielőtt belépne a Föld légkörébe.
- Meteor (tűzgömb): maga a jelenség, amikor a meteoroid belép a légkörbe, felizzik, és fényes csíkot húz az égen.
- Meteorit: az a kő vagy fém, ami a légkörön való áthaladás után túléli az utat, és ténylegesen földet ér.
Győr környékén tehát már nem a tűzgömböt, hanem az esetleg lehullott, sötét, olvadási kérges kődarabokat keresik – ezek lehetnek a friss meteoritok.
Hol lehetnek a darabok? – A szórásmező és a bizonytalanságok
A meteoritvadászat egyik kulcsfogalma a „szórásmező”: ez az a terület, ahová a széteső égitest darabjai várhatóan lehullanak. A győri eseménynél ezt a Cseh Tudományos Akadémia csillagászai és a Magyar Meteoritikai Társaság szakemberei közösen próbálják minél pontosabban meghatározni, a kamerafelvételek, a fényesség-idő görbe és a ballonos szélmérések alapján.
A számítások azt mutatják, hogy a tűzgömb 23,8 kilométeres magasságban hunyt ki, ezután a darabok szabadesésben zuhantak a föld felé. A nehezebb darabok messzebbre repülnek a pályairányban, a könnyebbek hamarabb lehullanak – mindeközben a magasban fújó szelek is eltolják a pályájukat. A bécsi és a budapesti meteorológiai ballonmérések között eltérés mutatkozik, ezért a szórásmező pontos helyzete is két forgatókönyv között ingadozik:
- ha a bécsi adatok pontosabbak, a főbb darabok Győrzámoly környékén lehetnek;
- ha a budapesti mérések a megbízhatóbbak, akkor a magyar határ innenső oldalán, attól északra kell keresni őket.
A terepen dolgozó kutatócsoport eddig mintegy 12 kilométer hosszú sávot fésült át a potenciális szórásmezőben, ám egyelőre egyetlen biztos meteoritdarab sem került elő. A keresést nehezíti az eső és a havazás miatti sár, illetve az, hogy a terület döntően magántulajdonban lévő, művelt szántó. A csapat azonban azt ígéri, addig folytatják a munkát, amíg tavasszal a növényzet teljesen el nem lepi a földet.
Hajtóvadászat a győri meteorit után
A terepi munkát a Magyar Meteoritikai Társaság koordinálja, élén Kereszty Zsolt elnökkel és Balla Zoltán meteoritvadásszal, akik már korábban is részt vettek sikeres meteoritkereső expedíciókban Lengyelországban, Franciaországban és Németországban. Ilyen akciók során nem ritka, hogy több száz négyzetkilométert kell végigjárni ahhoz, hogy mindössze néhány darab kőzet kerüljön elő.
A mostani kutatásban profi meteoritvadászok, önkéntesek és helyi gazdák is részt vesznek. A munkát kézi fémkeresők, GPS-ek és részletes térképek segítik, de legalább ennyire fontos a „szem gyakorlata”: a tapasztalt keresők már messziről kiszúrják a jellegzetes, fekete olvadási kérget vagy a friss törési felületet. A terepviszonyok – mély sár, traktornyomok, barázdák – viszont könnyen elrejtik a néhány centis darabokat.
A társaság kifejezetten arra kéri az érdeklődőket, hogy csak a gazdák engedélyével lépjenek be a földekre, és ne okozzanak kárt a vetésben vagy a talajban, illetve gyanús kőzet esetén azonnal vegyék fel a kapcsolatot a szakemberekkel, és ne mesterséges intelligenciával próbálják azonosítani a leletet. A hangsúly azon van, hogy a lehetséges meteoritdarabok szakszerű kezekbe kerüljenek – csak így biztosítható, hogy a tudomány a lehető legtöbb információt kihozza belőlük, és hogy a lelet valóban nemzeti kincsként legyen kezelve.
Miért világszenzáció, ha előkerül?
A Magyar Meteoritikai Társaság szerint a mostani győri esemény azért különleges, mert Magyarországon legutóbb 1944-ben, a Somogy vármegyében hullott Mike nevű meteorit esetében dokumentáltak szemtanús, friss meteorithullást. Ha a győri tűzgömbhöz kapcsolódó meteoritdarabok előkerülnek, több szempontból is páratlan jelentőségű lelet születik.
Egyrészt 80 év után először kerülne elő olyan meteorit hazánk területéről, amelynek hullását kamerák és műszerek is dokumentálták. Másrészt a tűzgömb-hálózat felvételei alapján vissza lehetne számolni a meteoroid eredeti Nap körüli pályáját, így megállapítható, a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövből érkezett-e.
A meteoritok többsége több milliárd éves, a Naprendszer keletkezésének idejéből származó „időkapszula”. A bennük lévő ásványok, fémes zárványok, esetleges szerves molekulák mind információt hordoznak arról, hogyan álltak össze a bolygók. Ha előkerül, a győri meteoritot várhatóan a Magyar Természettudományi Múzeumban állítják majd ki, és a minta egy részét laboratóriumi vizsgálatokra használják.
A meteoritok piaca világszerte milliárdos üzletág, de a győri lelet – ritkasága és tudományos értéke miatt – sokkal inkább kulturális és tudományos kincs, mintsem gyűjthető kőzet.
Hogyan találják meg a meteoritot? – A tűzgömbtől a kődarabig
Egy ilyen meteoritvadászat pontosan megtervezett, több lépcsős munka eredménye. A folyamat így néz ki:
- Észlelés: a tűzgömböt és annak fénygörbéjét több kamera rögzíti. Ebből meghatározható a pálya, a sebesség és a fényességváltozás.
- Ballisztikai számítás: a fékezés és a fényesség alapján becslik az eredeti tömeget (Győrnél kb. 17 kg), majd hogy a légkörben mekkora darabok maradhattak fenn.
- Szélmodellezés: a magaslégköri szelek adataival kombinálva kiszámítják a darabok horizontális sodródását.
- Szórásmező-térkép: ebből készül az a térkép, ami megmutatja, hol érdemes keresni.
- Terepi keresés: gyalogos csapatok, esetenként fémkeresőkkel, rácsszerűen bejárják az egyes táblákat, minden gyanús követ lefotóznak és GPS-koordinátát mentenek.
A győri tűzgömb különleges, mert több európai műszer is rögzítette, és a Magyar Meteoritikai Társaság gyorsan reagált. Ez növeli az esélyt, hogy előkerüljön a meteorit.
Mit tegyünk, ha gyanús követ találunk?
A szakemberek abban bíznak, hogy ha valaki laikusként talál rá egy darabra, felelősen jár el, és jelzi a leletet.
- Soha ne lépjünk be idegen földterületre engedély nélkül.
- Ha gyanús, sötét, olvadási kérges követ látunk, fotózzuk le, jegyezzük fel a helyet, és jelezzük a Magyar Meteoritikai Társaságnak.
- Ne törjük szét, ne vizsgáljuk házilag – a legfontosabb információk éppen a külső kéregben rejlenek.
- A mágnesre reagálás jellemző lehet, de önmagában nem bizonyíték; az azonosítást csak laboratórium végezheti el.
Veszélyt jelenthetnek-e az ilyen égi látogatók?
Bár a tűzgömb látványa félelmetes lehet, a győri meteorit esete tipikusan az a kategória, amely a légkör magasabb rétegeiben „ártalmatlanodik”. A belépő test tömege és energiája jelentős, de összehasonlíthatatlanul kisebb, mint például a 2013-as cseljabinszki eseményé.
A 17 kilós, a légkörben szinte teljesen szétporladó égitest tehát nem jelent veszélyt. Sokkal inkább kár lenne, ha nem találnánk meg a darabjait, hiszen ezek a kőzetek több milliárd éves információkat hordoznak a Naprendszer születéséről.
Egyszerre vadászat és tudományos időutazás
A győri meteorit története jelenleg is íródik. Egyelőre annyit tudunk, hogy november 15-én hajnalban egy 17 kilogrammos égitest vakító tűzgömbként szelte át az eget, majd Győrtől északnyugatra felrobbant. A modellek szerint több darabja is elérhette a felszínt, a legnagyobbak akár félkilósak is lehetnek.
A meteoritvadász csapatok jelenleg is fésülik a Rábca és a Mosoni-Duna közötti mezőgazdasági területeket. Ha sikerrel járnak, 80 év után először kerülhet elő friss, szemtanús magyar meteorit – egy apró, fekete kődarab, amely több milliárd éves történetet hordoz magában.
Amíg ez megtörténik, a győri meteorit ügye emlékeztet arra, hogy a kozmosz nem távoli és elvont: időről időre nagyon is kézzelfogható formában „kopogtat be” hozzánk – és rajtunk múlik, mennyit tanulunk belőle.