A hongkongi Taj Po kerületben található Wang Fuk Court lakókomplexum néhány óra alatt a biztonságos otthonból füsttel és lángokkal teli csapdává vált. A szerdai tűzben a legfrissebb, nemzetközi hírügynökségek által közölt adatok szerint már 80–90 felett járhat a halálos áldozatok száma, és továbbra is több száz eltűntet keresnek, miközben a sérültek száma is meghaladja a hetvenet. A lángok több mint 24 órán át tomboltak, és még a következő nap estéjén is füstölgött a komplexum egy része.
A tragédia nemcsak az áldozatok magas száma miatt rázta meg a világot, hanem azért is, mert fájdalmasan rávilágít a magas házak tűzbiztonsági kockázataira, a felújítás közben alkalmazott gyúlékony anyagok veszélyeire, és arra, hogy egy rosszul megtervezett vagy felügyelt építkezés milyen gyorsan válhat tömegszerencsétlenség forrásává.
Hol történt a tűz, és miért ennyire súlyos a mérleg?
A tűz a taj poi Wang Fuk Courtben keletkezett, amely egy 1983-ban épült, nyolc darab 31–32 emeletes toronyházból álló lakópark. A komplexumban 1984 lakás található, a hivatalos adatok szerint körülbelül 4600 ember élhet itt, a lakók csaknem 40 százaléka 65 év feletti idős ember. Az idősebb korosztály nagy aránya önmagában is növeli egy ilyen tűz halálosságát, hiszen sokan mozgásukban korlátozottak, lassabban tudnak menekülni, nehezebben viselik a füstöt és a hőt.
A tüzet szerdán, helyi idő szerint kora délután, Magyarországon a reggeli órákban észlelték. A lángok először a felújítás alatt álló rész körül álló állványzaton csaptak fel, majd rövid idő alatt átterjedtek a lakásokra, végül pedig hét toronyházat érintettek a nyolcból. A tűzoltóság beszámolói szerint több mint 24 órára volt szükség ahhoz, hogy az összes épületben „ellenőrzés alá vonják” a tüzet, miközben az egyik torony még ekkor is parázslott.
A hatóságok és a sajtójelentések alapján a tragédia főbb számai így foglalhatók össze:
- nyolc magas toronyházból álló lakókomplexum, mintegy 2000 lakással és körülbelül 4600 lakóval
- hét toronyházat érintettek a lángok, a tűz több mint 24 órán át tombolt
- legalább 80–90 halálos áldozat, több száz eltűntként nyilvántartott lakó
- több mint 70 sérült, köztük súlyos állapotban lévők és 11 megsérült tűzoltó
A tűz következtében több mint ezer lakót evakuáltak, sokan ideiglenes menedékhelyeken, sportcsarnokokban és iskolákban kaptak szállást, mások rokonoknál, ismerősöknél vagy bevásárlóközpontok környékén próbálnak átvészelni az első napokat.
Túlélők a romok között – a mentés embert próbáló körülmények között
A mentést rendkívüli hőség, sűrű, mérgező füst és a toronyházak bonyolult belső kialakítása nehezítette. A lakások kicsik, a folyosók szűkek, így egyszerre csak kevés tűzoltó tudott dolgozni egy-egy szinten. A lépcsőházak gyorsan füsttel teltek meg, sokan itt rekedhettek csapdába, amikor a lift használhatatlanná vált, és az áramellátás is megszűnt.
A hongkongi tűzoltóság több mint 1200 tűzoltót és mentőst mozgósított, több mint 140 tűzoltóautót és több mint 60 mentőautót küldtek a helyszínre. A helyszíni beszámolók szerint a tűzoltók szintenként kutatták át az épületeket, miközben néhol még izzó szerkezeti elemek között kellett mozogniuk.
A túlélők beszámolói egybehangzóan írnak le sötét, füsttől elborított folyosókat, a lépcsőházakban egymást támasztó, menekülni próbáló embereket, és azt, hogy egyes lakók kétségbeesésükben az erkélyekre menekültek, vagy a mobiltelefonjuk fényével adtak jeleket a mentőalakulatoknak. Több beszámoló szerint idős emberek egyszerűen nem tudták időben elhagyni a lakást, vagy szédülés, füstmérgezés miatt összeestek, mielőtt segítséget kaptak volna.
Miért terjedt ilyen félelmetesen gyorsan a tűz?
Bár a tűz pontos kiindulópontját még vizsgálják, a jelenlegi ismeretek alapján a lángok vélhetően a felújítás alatt álló épületrészhez tartozó bambuszállványzaton és az azt fedő anyagokon jelentek meg először, majd innen terjedtek át a homlokzatra és a lakásokra.
A Hongkongban tradicionálisan használt bambuszállványzat régóta viták tárgya. A bambusz olcsó, erős, rugalmas, ezért előszeretettel alkalmazzák a sűrűn beépített város magas házainak felújításakor. Ugyanakkor természetes, gyúlékony anyag, amely különösen veszélyessé válik, ha éghető védőhálókkal, műanyag ponyvákkal és egyéb burkolatokkal kombinálják.
A Wang Fuk Courtnál a beszámolók szerint több, egymással összekapcsolt tényező segítette a lángok gyors terjedését:
- bambuszból készült állványok, amelyeket zöld műanyag építési háló és védőfóliák borítottak, és amelyek a toronyházak között is hidat képeztek
- a homlokzaton és az ablakok körül alkalmazott hungarocell- és habszigetelések, amelyek már közepes hőhatásnál is könnyen meggyulladnak és intenzív hőt adnak le
- az 1980-as években épült házak egyrétegű üvegei, amelyek gyorsan eldurranhatnak, utat nyitva a lángoknak
- a száraz, szeles időjárás, amely fokozta a tűz intenzitását
- a tűzoltó létrák korlátozott magassága, ami fölötte megnehezíti a külső oltást és mentést
A szakértők már korábban is figyelmeztettek: a bambuszállványzattal és éghető védőanyagokkal borított homlokzatok lényegében „tűzkéményként” működhetnek, ha egyszer lángra kapnak. Ez nemcsak az állványzaton dolgozókra jelent veszélyt, hanem a lakásokban élőkre is, különösen akkor, ha az állványzat több épületet köt össze, és a lángok horizontálisan is terjedni tudnak.
A mostani tűzvész egyik legnyugtalanítóbb tanulsága, hogy a felújítás során alkalmazott ideiglenes anyagok – védőhálók, fóliák, habszigetelések – legalább akkora kockázatot jelenthetnek, mint maga az eredeti homlokzatburkolat.
Felelősségre vonások és vizsgálatok – célkeresztben a kivitelező cég
A tűz kitörése után rövid időn belül a rendőrség őrizetbe vette a felújítást végző építőipari vállalat két igazgatóját és egy mérnöki tanácsadóját, akiket gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsítanak. A beszámolók szerint a hatóságok házkutatást tartottak a cég irodáiban, dokumentumokat és berendezéseket foglaltak le, és vizsgálják, hogy a felhasznált anyagok mennyiben feleltek meg a tűzvédelmi előírásoknak.
A vizsgálatok során az épületben és a meg nem égett tömbök padlóján olyan műanyag védőhálókat, ponyvákat és habanyagokat találtak, amelyek nagy valószínűséggel nem feleltek meg a szigorú tűzvédelmi követelményeknek. A rendőrség és a tűzoltóság közös munkacsoportja azt is vizsgálja, hogy az ablakok körüli hungarocell-tömítések, az esetleges „ideiglenes” fóliaburkolatok, illetve a felújítás más elemei hogyan járulhattak hozzá a tűz gyors terjedéséhez.
A hongkongi kormány 300 millió hongkongi dolláros segélyalap létrehozását jelentette be az áldozatok és a hajléktalanná vált lakók megsegítésére, miközben több kínai nagyvállalat külön adományokat ajánlott fel a mentés és az újjáépítés támogatására. Mindeközben egyre hangosabbak azok a kritikák, amelyek szerint a hatóságok túl lassan reagáltak a korábbi szakértői figyelmeztetésekre, és túl engedékenyek voltak az éghető anyagokat alkalmazó felújítási gyakorlatokkal szemben.
Bambuszállványok és tűzvédelem: régóta húzódó vita éleződött ki
A bambuszállványozás Hongkong ikonikus építőipari hagyománya, amely évtizedeken át a város egyik „névjegye” volt. Az alacsony ár, a könnyű szerelhetőség és a nagy teherbírás miatt rengeteg felújításnál használják ma is. Ugyanakkor tűzvédelmi szempontból mindig is kényes megoldásnak számított.
Már a tragédia előtt is többször felmerült, hogy a bambuszt fokozatosan acélállványokra kellene cserélni, mert gyúlékony, idővel elöregszik, és extrém hőségben, szélben hamar lángra kap. A mostani tűzvész után szakértők szerint elkerülhetetlen lesz az állványozási szabályok további szigorítása, a gyúlékony hálók és fóliák betiltása, valamint az éghető hőszigetelő anyagok szigorúbb korlátozása.
A hongkongi tűz több nemzetközi összehasonlításban is előkerül: gyakran említik a 2017-es londoni Grenfell Tower tűzvészt, ahol az éghető homlokzatburkolat miatt vált percek alatt kontrollálhatatlanná a tűz, több mint hetven ember halálát okozva. A Wang Fuk Court esetében hasonló logika mentén vált tragikussá a helyzet: nem elsősorban az épület szerkezete, hanem a homlokzatra és az állványzatra felkerülő éghető rétegek és ideiglenes anyagok tették halálos csapdává a komplexumot.
A tragédia egy másik szempontból is fontos: a Wang Fuk Courtban élők jelentős része állami támogatott, alacsonyabb jövedelmű lakos, köztük sok idős ember. Ez azt a társadalmi kérdést is felveti, hogy a hátrányosabb helyzetűek gyakran rosszabbul karbantartott, elavult tűzvédelmi megoldásokat alkalmazó épületekben élnek, ahol a felújításnál sem feltétlenül a legbiztonságosabb, hanem a legolcsóbb megoldásokat választják.
Hongkong legtragikusabb tűzvésze évtizedek óta
A helyi és nemzetközi sajtó a tűzvészt Hongkong legtragikusabb lakóépület-tüzének nevezi több mint hat évtizede, sőt egyes összesítések szerint a város történetének második legpusztítóbb tűzeseteként tartják számon – az 1918-as Happy Valley lóversenypálya-tűz után, ahol több százan vesztették életüket.
Az elmúlt évtizedekben Hongkongban történtek ugyan súlyos tűzesetek – például a Garley Building 1996-os tűzvésze –, de egyik sem érte el a mostani eset halálosságát. Ez aláhúzza, hogy hiába fejlődtek az oltóeszközök, a mentési technikák és a szabályozás, ha a gyakorlatban mégis engednek olyan felújítási módszereket, amelyek nyilvánvaló tűzvédelmi kockázatokkal járnak.
Mit hozhat a jövő? Lehetséges szabályozási változások és globális tanulságok
A hongkongi kormány már jelezte, hogy teljes körű vizsgálatot indít a tűz okainak és a felelősség pontos feltárására, és várhatóan felgyorsítják a korábban belengetett szigorításokat:
- a bambuszállványok fokozatos kiváltása acélállványokkal, különösen magas lakóházak esetében
- a gyúlékony védőhálók, műanyag ponyvák és habszigetelő anyagok használatának tiltása vagy drasztikus korlátozása a homlokzatok felújításánál
A Wang Fuk Court tragédiája ugyanakkor nem csak Hongkong számára figyelmeztetés. Számos nagyvárosban – így európai és közel-keleti metropoliszokban is – találunk magas lakóépületeket, amelyeket hasonló módon, ideiglenes állványozással és éghető védőanyagokkal újítanak fel. A fő tanulságok, amelyek világszerte relevánsak:
- a felújítás közbeni tűzvédelem ugyanolyan kritikus, mint a végleges homlokzati rendszer biztonsága
- az idős, mozgásukban korlátozott lakók védelmére külön menekülési és riasztási protokollokra van szükség
- a tűzoltó-technikák és eszközök – például a 20 emelet fölé is felérő létrák, belső száraz felszállók, jól karbantartott sprinklerrendszerek – élet-halál kérdései egy ilyen helyzetben
- a szabályozásnak nem csupán papíron kell szigorúnak lennie: valódi, rendszeres ellenőrzésekre, valós felelősségre vonásra és a szakértői figyelmeztetések komoly vételére van szükség
A hongkongi tűzvész története tragikus; ugyanakkor, ha a hatóságok, a szakma és a társadalom valóban levonja belőle a következtetéseket, talán hozzájárulhat ahhoz, hogy máshol ne ismétlődhessen meg hasonló nagyságrendű katasztrófa. A Wang Fuk Court lakói számára ez már későn jött figyelmeztetés – a világ többi nagyvárosának azonban még van ideje cselekedni.