A 2026-os minimálbér és garantált bérminimum meghatározásáról szóló tárgyalások a végső szakaszhoz érkeztek. A kormány, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek között zajló egyeztetések célja, hogy a gazdasági realitásokhoz igazodó, de a munkavállalók megélhetését is támogató bérmegállapodás szülessen. A legfrissebb hírek szerint a felek lényegében megegyeztek a béremelés mértékéről, és már csak technikai részletek hiányoznak a hivatalos bejelentéshez.
Nagy Márton: órák kérdése a megállapodás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi nyilatkozatában megerősítette, hogy a megállapodás „órák kérdése”. A tárca álláspontja szerint a cél egy olyan kompromisszum, amely a munkavállalók reálbér-növekedését biztosítja, miközben nem terheli túl a vállalkozásokat. A minisztérium szerint a magyar gazdaság stabil alapokon áll, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági bizonytalanság, a lassuló növekedés és a mérsékelt infláció indokolttá teszi, hogy a 2026-os béremelés mértéke mérsékeltebb legyen a korábban tervezettnél.
A korábbi hároméves bérmegállapodásban 2026-ra eredetileg 13 százalékos emelés szerepelt, azonban a mostani egyeztetések során a felek inkább 10–11 százalék körüli növekedésben állapodtak meg. Ez a változtatás azt szolgálja, hogy a kkv-szektor ne kerüljön nehéz helyzetbe, miközben a dolgozók vásárlóereje mégis javuljon.
Mennyi lesz az új minimálbér és a garantált bérminimum?
A tárgyalások jelenlegi állása szerint a minimálbér 2026 januárjától bruttó 322 000 forintra emelkedhet, ami 10–11 százalékos növekedést jelent. A garantált bérminimum – vagyis a szakképzett dolgozók számára kötelező legkisebb bér – 372 800 forintra nőhet, ami körülbelül 7 százalékos emelésnek felel meg.
Ezzel a változással a nettó minimálbér várhatóan megközelíti a 215–220 ezer forintos szintet, míg a garantált bérminimum nettó összege 250 ezer forint körül alakulhat, a személyi jövedelemadó és járulékok levonását követően.
A szakértők szerint a mostani emelés nemcsak a közvetlenül érintett munkavállalók számára jelent pluszbevételt, hanem közvetett hatással lesz a teljes bérpiacra is, hiszen a minimálbérhez igazított bérek (például közfoglalkoztatottak, segédmunkások, gyakornokok) is növekednek. Emellett a garantált bérminimum emelése különösen a feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban dolgozó szakképzett munkavállalók helyzetét javíthatja.
A munkaadói oldal aggályai
A munkáltatói szervezetek, különösen a kis- és középvállalkozásokat képviselő érdekképviseletek, korábban aggodalmukat fejezték ki a túl nagy arányú emelés miatt. Több kkv számára ugyanis komoly kihívást jelent a munkaerő-megtartás és a bérek kigazdálkodása, különösen a megnövekedett energiaárak és alapanyagköltségek mellett.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint fontos, hogy a bérnövekedés üteme összhangban maradjon a termelékenység növekedésével. A kamara azt javasolta, hogy az állam járulékcsökkentéssel segítse a vállalkozásokat a béremelések finanszírozásában. A kormány nyitott erre, de részleteket még nem közöltek.
A szakszervezetek álláspontja
A munkavállalói érdekképviseletek ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a magyar dolgozók reálkeresete az elmúlt években az infláció miatt jelentősen csökkent, így most kulcsfontosságú a felzárkózás. Több szakszervezet már 12–13 százalékos emelést tartott volna indokoltnak, ám elfogadják a 10–11 százalékos kompromisszumot, ha az emelés időben, 2026. január 1-jétől életbe lép.
Fontosnak tartják továbbá, hogy a minimálbér-emelés ne csupán statisztikai javulást hozzon, hanem valóban érezhető legyen a háztartások mindennapi kiadásaiban.
Gazdasági hatások és kilátások
A minimálbér-emelés hatása többrétű: egyrészt javítja a fogyasztás szintjét, ami támogatja a hazai gazdasági növekedést, másrészt azonban növelheti a munkaerőköltségeket, ami inflációs nyomást is okozhat. A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint az emelés nem veszélyezteti az inflációs célokat, mivel a jövő évre 3 százalék körüli inflációval számolnak, ami mellett a béremelés reálértékben is pluszt jelent.
A gazdasági szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a minimálbérhez kötött egyéb juttatások, például a táppénz, a GYED és a különböző támogatások is automatikusan emelkedni fognak. Ezáltal a bérnövekedés közvetetten a társadalombiztosítási és jóléti rendszerekben is érezteti hatását.
Mikor lesz hivatalos a döntés?
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a napokban véglegesíti az egyezséget. Amennyiben a felek aláírják a megállapodást, a kormány december elején kormányrendeletben hirdeti ki az új összegeket, így a vállalkozások még időben felkészülhetnek a 2026-os béremelésekre.
A bérmegállapodás lezárása után várhatóan egy új, több évre szóló keretmegállapodásról is tárgyalnak majd, amely kiszámíthatóbbá teheti a jövőbeli béremeléseket mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
A 2026-os minimálbér és garantált bérminimum emelése gyakorlatilag eldőlt: a minimálbér bruttó 322 000, a garantált bérminimum pedig 372 800 forint lehet. A cél az, hogy az emelés reálértékben is növekedést hozzon, miközben a kkv-szektor számára is fenntartható maradjon. A hivatalos bejelentés néhány napon belül várható, és a döntés januártól lép majd hatályba.
Ez az emelés – bár mérsékeltebb a korábbi elképzeléseknél – jelentős lépést jelenthet a dolgozók életszínvonalának javítása felé, miközben megőrzi a magyar gazdaság versenyképességét is.